Ismét üdvözletem felebarátaim! Belém nyilalt égi gondolatként jutott eszembe nem olyan rég, hogy lehetne beszélni a konzolokon lévő emulációról és visszafelé kompatibilitásról! Mert miért ne? Hisz végül is olyan jó a gaming-ről beszélni/írni, nem de?
Gondolom mindenkinél volt már olyan eset, hogy játszott valamilyen címmel konzolon, bejött neki az adott játék, kipróbálta volna más platformon is, legyen szó PC-n, aztán sajnos el kellett jönnie a felismerésnek, hogy az adott alkotás csak is bizonyos gépekre elérhető!. Vagy pont hogy megvetted adott konzol gyártótól a legújabb gépet, de szeretnéd hogy az előző generációs játékaiddal játssz a legújabb gépen, és ezzel ne halmozd fel feleslegesen a régebbi gépeket.
Szerencsére ezt a problémát már rég megoldotta több szakember, hobbi programozó, vagy épp maga a konzol gyártó. Jepp, az emulálásról van szó. Még mielőtt elkezdeném saját szavaimmal elmagyarázni, hogy mi fán terem az emuláció, inkább kifejezetten lusta, de kézrefekvő módon beszúrom a magyar Wikipédia ehhez hozzátartozó, kifejezetten tömör definícióját.
"Egy adott működési környezetet más körülmények között utánzó technológia."
Természetesen nem csak a videójáték iparra terjed ki az emuláció, de én főként ezen részével szeretnék most foglalkozni. Gyakorlatilag majdhogynem a kezdetek óta voltak próbálkozások az előző generációs játékok új generációs konzolokon való futtatására, illetve sokszor a konzol gyártónak is érdekében állt, tekintve hogy ha az új masina képes az előző játékait is futtatni, akkor ezzel potenciálisan bővítheti a célközönséget is, vagy ami beváltabb, az előző gen. felhasználó táborát képes megmozgatni, hogy hajlandóak legyenek megvenni az új konzol. Hiszen az újra elérhetőek a régebbi konzol játékai, nem kell kidobnod azokat, ugyanúgy játszhatsz velük, sőt melléjük még újakat, fejlettebbeket is kapsz! Hát ha ez nem biznisz akkor nem tudom hogy mi, mondja a konzolyártó tulajdonosa.
Elvileg az első konzol, ami semmilyen kiegészítőt nem igényelt az az Atari 7800 volt, ami képes volt hardveresen kezelni az Atari 2600-s cartridge-ket. Viszont ahogy utánanéztem ezekután nem túl sokszor volt erre hasonló példa. Igaz volt 1995-ben egy nem hivatalos kiegészítő az SNES-hez Super 8 néven, de igazi visszatérésére a "backward compatibility"-nek egészen 1998-ig kellett várni, amikor a Game Boy Color-n az emberek már tudták használni az eredeti Game Boy játékaikat (pl. Super Mario Land). Az ok valószínüleg príma egyszerű miért nem volt a legtöbbet feltett kérdés a vissszafelé kompatibilités az 5. generációban: egyrészt új konzol gyártók jelentek meg a piacon, másrészt ekkor terjedt el a CD meghajtó használata. A Sony a PS1-nél nyilván nem tudott volna ezzel a technológiával mire építeni, az Atari épp megújulni szeretett volna a Jaguar-ral, a Sega a Saturn-al pont CD meghajtóra váltott, A 3DO meg szintén új platform volt és CD meghajtóval rendelkező konzol. Egyedül a Nintendo lett volna a 64-el aki könnyebben megoldhatta volna a kompatibilitást az NES-el és az SNES-el, és végül megtették.... a Game Boy-nál ugye. Otthoni konzoljuknál a plusz költségek miatt szerintem fel se merült az ötlet, kézi konzolnál meg gondolom olcsóbb volt.
Utána a 6. generációban szépen elkezdték a gyártók használni is a visszafelé kompatibilitást. Elsőként a PS2 indította el 2000-ben, ugyanis a launch-kor elérhető PS2-s felhozatalt "karcsúnak" vélték a fejesek, így szoftveresen megoldották, hogy futtathatóak legyenek a PS1-s játékok is, és akkor már megoldották, hogy rá lehessen csatlakoztatni a PS1 kontrollerét és memória kártyáját. Ennek a húzásnak meg is lett a hatása, Japánban a megjelenést követő 1 napon belül 980 ezer darabot adtak el! Jó, hozzátartozik az is, hogy a PS2 másik nagy újdonsága, a DVD lejátszó is közreműködött a sikeres eladásban, tekintve, hogy előszeretettel használtak pusztán DVD lejátszónak is. Eközben a Nintendo folytatta kézikonzol fronton a poltikáját, a 2001-ben megjelent Game Boy Advance-el mostmár mind az eredeti Game Boy, mind a Game Boy Color cartridge-eit kezelte.
A 7. generációtól kezdve szinte felvirágzott a "kompatibilitás-mánia"!
- A Wii-től kezdve, aminek első, klasszikus doboz kinézető változata olvassa a GameCube miniDVD-jét, ráadásul itt is rá lehetett csatlakoztatni a GameCube kontrollerét, illetve a memória kártyát is.
- A PS3-nál, ahol annak ellenére, hogy blu-ray meghajtóval rendelkezik a gép, lehet játszani a PS2-s játékokkal is fizikai formájuk által. AZONBAN, még mielőtt bárki is megörülne, két dolgot el kell mondjak ezzel kapcsolatban:
1. Csak is az első típusú Fat gép képes futtatni a lemezeket, a Slim és SuperSlim egyáltalán nem! Ráaádsul ebből is csak a 20GB-s és a 60GB-s modell!
2. Mi európaiak duplán megszívtuk, mert PAL verzióban csak a 60GB-s rendelkezett a visszafelé kompatibilitással, és öntsünk olajat az égő sebre, az NTSC verzióval ellentétben szoftveresen emulál és nem hardveresen, ami meg hagyjuk milyen minőségű. Mondjuk NTSC-be 80GB-snél is már szoftveresen megy.
Annak fényében még sanyarúbb az egész, hogy egy-két klasszikust már felújítottak HD Collection-k formájában, de ez is csak a töredéke a PS2-s felhozatalnak. - A csúcs viszont a Nintendo DS család. Na ez egy érdekes eset. Ugye 3 típusra lehet osztani, DS, 3DS, 2DS. Az hogy ezeken belül milyen modellek vannak inkább nem megyek bele! XL, Lite, New DS2 Xl, áááh. Alapfelállás minden esetben, hogy a DS kártyáit a 2DS és 3DS is tudja kezelni. Viszont a DS az utóbbi 2 közül egyiket sem, de a 2DS a 3 és a sima DS-t is viszi, és fordítva is igaz. Sőt hogy még fokozzuk a káoszt, a DS és DSi képes a Game Boy ADVANCE kártyák olvasására is!
Szóval láthatjuk, hogy szép számmal jöttek a próbálkozások, hogyan lehetne a lemezeket futtatni újabb gépeken, majd aztán képbe jött az online áruház, és innentől kezdve lassan, de biztosan felkerültek a régebbi címek az újabbakkal együtt (lásd Xbox Marketplace), vagy a másik lehetőségként, elkezdtek HD/Remasterd változatokat készíteni a régebbi játékoknak, és így rakták fel, ezzel együtt több franchise is megélhette azt, hogy az exkluzivitásból kitörve más platformokra is eljutott (lásd Devil May Cry HD Collection).
Aki azt hinné, hogy ezzel a visszafelé kompatibilitásnak leáldozott, és búcsút kell intenünk tőle, annak szólok, hogy még ne vegye fel a temetkezési öltözetét, ugyanis a tervek szerint az év végén megjelenő PS5 teljes mértékben kompatibilis lesz a PS4-s játékokkal, bár Mark Cerny hozzátette, hogy valószínüleg a megjelenéskor csak a 100 legjátszottabb játék lesz képes futni PS5-n, utána szépen frissítik a kínálatot. Azonban még mindig itt van a levegőben az a pletyka, miszerint hogy nem csak a PS4-s játékokkal lesz kompatibilis, de egy új technológia segítségével egészen a PS1-ig megoldják, eeeezt azért még fenntartásokkal kezelném, lévén a legutóbbi PS show-n se volt erről szó. Nem is csodálnám, ha nem valósulna meg ez a pletyka, tekintve hogy a fejlesztőknek már az egy generációval előbbi játékok emulálása is egy felesleges nyűg, arról már nem is beszélve, hogy több évtizedes konzolok játékait kéne normálisan futtatni, rosszabb esetben optikai lemezről, ami nem is megegyező az új konzol meghajtójával! Ha viszont ezt meglépi a Sony, és meg is tudja valósítani, akkor a legnagyobb állatok a játékiparban!
Tehát van jövője ennek a lehetőségnek, és az emulációnak, csak ki kell várni addig is. Illetve..... beszélhetnék még a PC-s emulációról is, illetve annak a különböző változatairól, magukról az emulátorokról, miket kedvelek jobban stb. Most azonban inkább a konzolos részével akarok foglalkozni, főként mert ez behatárolhatóbb is, és most ehhez van kedvem írni.....
DE HÉÉÉ!
Hát itt nekem elvileg Xbox 360-ról kéne beszélnem meg annak az emulációjával való működéséről kéne beszéljek! Hisz az van a címben! Hát legyen úgy!
2005. november. 22. Amerikában megjelent az Xbox 360, ezzel belépett a csodálatos 7. generációba a Microsoft. Meg kell megemlíteni, hogy a Wiki alapján mind az európai, mind a japán megjelenésnél nincs 1 hónap különbség az amerikaihoz képest, ez azért is érdekes mert eddig nem volt olyan konzol megjelenéseknél, hogy viszonylagosan "pontosan" jelenjen meg világszerte a gép. Csak hogy egy példát mondjak, a PS2-nél is az év végéig kellett várni, mire megjelent Amerikában.
Nem csak itt akart újítani a Micro, előtte látni kell, miért akart változtatni az addigi formulán több helyen is. Egyrészt, habár az Xbox Classic kitudott építeni magának a generáció végére egy erős kis felhasználói tábort, azzal a 24 millió körüli gép eladással, illetve 2 millió Xbox Live taggal, nyilván a Microsoft nem akarta beérni a második hellyel. Főleg hogy látta, hogy a Sony eltudta érni a PS1-el és a PS2-vel a 100 milliós álomhatárt! Úgyhogy mindenképpen alá akart vágni a következő genben a Sony-nak. Kezdte azzal, hogy egy nagyobb külcsín váltáson ment át az egész brand, a logo stílusát megváltoztatták, a kontrollert átformálták, az egész színstílust is cserélték, a zöld azért maradt. Technikai részen a Sony-val ellentétben ők maradtak a DVD meghajtónál, ezzel a gyártási költségeken könnyítettek (más kérdés hogy aztán majd adtak hozzá külön kiegészítőt a HD DVD meghajtót), szintén megmaradtak a PC felépítésnél, de azért fejlesztettek rajta. Illetve a kor igényeinek megfelelően kapott HDMI támogatást illetve ennek köszönhetően 5.1-s Dolby Digital audió támogatást is.
Felhasználói fronton szintén megkaptuk az Xbox Live-t, illetve teljesen felturbózva kapták meg az emberek azt! Most már két részre volt osztva, volt egy Silver és egy Gold része, Silver-n profilt készíthettünk, módosíthattunk, üzeneteket fogadhattunk/küldhettünk, megjelent a Marketplace, így online is vásárolhattunk, beszélhettünk is másokkal, illetve A C H I V E M E N T-k is képbe jöttek (hozzá kell tennem hogy ez a 2005-s állapot, nyilván azóta a Dashboard-tól kezdve sok minden megváltozott, pl. bekerültek a különböző alkalmazások, lásd Netflix). Ha meg kifizettük a Gold tagásunkat, akkor meg elérhetőek lettek a játékok online részei. Hozzá kell tenni, hogy a PS3-nál hamarabb megjelenés mellett az is segített a 360 sikerében, hogy olcsóbb is volt (Core csomag 300$, a 20GB csomag 400$ - ehhez képest az alap 20GB-s PS3 500$ volt). Viszont át kellett vonzani az előző gen játékosait 360-ra. Mi mással lehetett volna, mint visszafelé kompatibilitással....
(meg kell jegyeznem, lassan annyit használom már a "visszafelé kompatibilitás" szót, hogy még a végén Phil Spencer-ünk ezt fogja használni az E3-k alkalmával a "true 4K" helyett)
Essünk is neki. Rögtön 3 dologgal tisztáznom kell a helyzetet. Egyrészt az Xbox csak is szoftveresen emulál, szóval érdemes így tekinteni a dologra, valószínüleg sokkal jobban jártunk volna, hogyha hardveresen oldják meg, bár szerintem ez is költség csökkentés céljából alakult így. Másrészt ezek a játékok elérhetőek a Marketplace-ről is, szóval digitális formában is elérhetőek ezek a játékok nevetséges 1000 Ft-ért, és sajnos nincs fent minden kompatibilis Classic játék, pl. nincs fent a Silent Hill 2 és 4, mondjuk a 2 az a HD Collection keretein belül beszerezhető. Harmadrészt akkor már, nem minden játék játszható Xbox 360-n, akit a teljes lista érdekel az ITT megtalálja. Illetve ezeknek a futtatásához mindenképpen egy hivatalos, 360-hoz is támogatott merevlemez is kell.
Mellesleg megemlíteném, hogy a most bemutatásra kerülő játékokat csak is fizikai formájukban, tehát lemezes változatban vannak meg, Marketplace-ről letöltött játék most nem lesz ezek között. Igen tudom, hogy csak 1000Ft-ért vannak, illetve a Sands of Time az pont a "must buy" kategóriába tartozik, még nem vettem rá magam. Továbbá szerencsétlenségemre a nálam lévő Classic-s játékokból 2 pont nem játszható 360-n, ez a Serious Sam 2 és a Gun, amiket mondjuk megnéztem volna, mert ezeket azért tartottam meg, mert tetszettek és baromira élveztem Classic-n. Akkor nézzük a fennmaradó 4 játékot.
DOOM 3
Ez volt az első cím a négy közül ami érdekelt, hogy hogyan is fut 360-n. Nem csak azért mert amúgy Classic-ra a Doom 3-t kiválóan portolták a technikai korlátok ellenére is, hanem hogy ugye azóta megjelent a BFG edition képében, ami kicsit felfrissítette a játékot a megváltoztatott zseblámpa mechanikával, a HD minőséggel és tartalmazza a Resurrection of Evil és Lost Missions kiegészítőket. Azonban erre 2012-ig kellett várni, nézzük meg addig mivel kellett beérnünk. Vagy sikerült jól átrakni 360-ra?
Digitalizáló kártya hiányában csak is a TV képernyőjét tudom lefényképezni, szóval előre is elnézést a gyatra kép minőségekért, mondjuk így is megtudtam örökíteni egy-két érdekességet. A Classic logó felbukkanása után elkezd betölteni a játék, ezt a részt mondjuk már az eredeti gépen se szerettem, mert mindig az első betöltés átugorhatatlan, csak annyit ír ki hogy "Loading", mondjuk szerintem az emuláció sajátossága, hogy a fekete sávban még látható marad a felirat, de amint bármilyen gombot megnyomunk a kontrolleren, akkor ismét teljesen látható lesz. Illetve a kis pentagram kép körvonala is látható de ezt inkább csak megjegyzésként ide raknám.
Ki kell emelnem, hogy szerencsére nem 4:3-s képarányban fut a játék, hanem igazodik a TV méretéhez, más problémák azonban fellépnek. Pl. eléggé látványos az alacsony FPS, bár tekintve azt, hogy szoftveres emulációról beszélünk, így érthető, de szerintem nem lett volna olyan nehéz megoldani a problémát. Főleg hogy az Xbox-s kiadásból még az a kevés külső terület is kimaradt szóval nem értem. Nagyobb probléma, hogy egy kis késés érezhető az irányításnál, és sajnos pont annyi, hogy észrevehető, illetve zavaró legyen. Feltételezem ez a probléma a vezeték nélküli kontrollereknél lép fel, vezetékeseknél gondolom nincs jelen, bár ennek megállapításához egy olyan típusúval is rendelkeznem kellene. Megemlítendő, hogy mivel a 360 kontrollerén nincsen fekete és fehér, mint Classic-n, így ezt a funkciót a két bumper vette át. Próbáltam ilyen körülményekkel tovább jutni, és a Pokol elszabadulásáig sikerült is, utána egy-két próbára megnéztem, hogy az akció része így hogy működik, háááát körübelül annyira élvezetes, mint a langyos limonádé, nem halsz bele, nincs kétség, de nem ezt terveznéd hosszabb távra.
Hitman Contracts
Viszont akkor folytatnám egy pozitív meglepetéssel, sose voltam egy megveszett Hitman rajongó, jól mutatja hogy a Hitman játékok közül eddig csak a 2-vel, a Contracs-el és a Blood Money-val játszottam, viszont a Contracts kifejezetten megfogott, lehet csak azért, mert egyedibb pályákat raktak bele, gondolok itt pl. prológus utáni román henteses illegális partira, az a pálya a mai napig felforgatja a gyomromat igazán.
Technikai részen abszolút nincs probléma a játékkal, sőt meg is lepődtem, hogy ugyanúgy mint Classic-n megtartja a tippre stabil 30-40 FPS-t. Az irányítás is rendben van, legalább is ugyanolyan mint Classic-n, az meg hogy a játéknak inkább PC-s irányítása van, az megszokható, legalább is a kamera mozgása érezhetően egérre lett tervezve, illetve konzolos játéktól kissé idegen ez a fajta mozgás. Lehet hogy még a közeljövőben ismét elő fogom venni a játékot, ha másért nem is, Jesper Kyd most is hidegrázós soundtrack-jéért.
Star Wars: Knights of the Old Republic II
Na ez egy érdekes darab. Mármint maga a játék is, de ahogy működött. Tudva levő, hogy a KOTOR széria talán a Star Wars fanok legeslegeslegeslegeslegeslegféltve őrzőttebb darabja, és csak is ódákat zengenek róla, amit főleg annak tulajdonítanak, hogy ezeknek a játékoknak a megírt szövegkönyve, a világ amit felépítettek, bemutattak, a karakterek érzelmi világa és az elveik azok baromira részletesen és igényesen megvan alkotva. Ráadásul ha a különböző csoportokba lévő Star Wars rajongóknak hihetek, akkor a KOTOR 2 még az első résznél is szövevényesebb, illetve olyan karaktert kapott a széria Kreia képében, aki elvileg magában egy két lábon járó eszme rendszer. Bevallom én anno Xbox Classic-n próbáltam végigjátszani a játékot, deee nekem nagyon idegen volt ez a stílus, pláne maga az RPG műfaj is nekem idegen konzolon, főleg ez a kicsit már modernizált, de még a klasszikus RPG elemekre támaszkodó megvalósítás. Érezhetően ezt a címet PC-re szánták elsősorban, arra a környezetre lett szabva a játék, amikor a monitor előtt ülsz és ott átéled azt amit az alkotás átakar adni, nekem mindig is mást jelentett egy PC-s játék leülni mint konzoloshoz, talán a sokkalta bensőségesebb a megfelelő szó erre. De még mielőtt megint elkanyarodnék egy másik témára térjünk vissza a technikai oldalra.
Igazából kisebb problémák fellelhetőek, mondjuk egy-kettő eléggé zavaró. Itt is érezhető késés az irányításban, mondjuk a Doom 3-hoz képest jóvalta kisebb (értsd a kisebb késésnél is kisebb), szóval tényleg nem tudom eldönteni hogy ez most az emuláció hibája, vagy tényleg vezetékes kontroller kellene. ¯\_(ツ)_/¯. Viszont voltak más problémáim: elsősorban a mentés, vagy éppen a pályák betöltése még a Classic-hoz képest is lassabb. Illetve szerintem a lemez nem borzasztó, de észrevehető karcossága miatt nálam a hang néha akadozott. Illetve hozzátenném, hogy minden Xbox Classic-s játéknál játék közben ha megnyomod az Xbox gombot, akkor nem elérhetőek a beállítások és az az xbox-s lehetőségek, ez az amit abszolút nem értek, hogy miért nem lehet elérni legalább a beállításokat, oké, az achivement-k nem érdekelnek, meg nincs is az ilyen játékoknál, de azért ez szálka az ember bőrében. De legalább ki lehet lépni a Főmenübe.
Halo: Combat Evolved
És akkor utolsónak már egy Microsoft-s cím legyen, mondjuk annyi hátránnyal, hogy nekem csak német kiadásba van meg. Igeeen ez abból az időszakból volt, amikor a lokalizációt úgy végezték, hogy fogták és mindent az adott ország nyelvére fordítottak, így a hangfájlok illetve a feliratok is csak németül vannak, nyelv váltásra semmi opció. Ettől függetlenül a játék maga ugyanaz, és erről tudok a legkevesebbet mondani. Igazából az emuláció szépen megy, nincs probléma az irányítással, az hogy az FPS meg alacsony (de legalább stabil) az meg szerintem függ a játék motorjától is, illetve szoftveres emuláció alatt van, ezt ne felejtsük. Tehát a technikai rész rendben a játéknál, mondjuk ez egy Xbox-s fracnhise játékától elvárt, hogy normálisan működjön a saját konzolján. Amúgy még mindig szórakoztató maga a gameplay, még mindig jó a zene, mondjuk nálam a Halo-életérzés meglehetősen rövid ideig tart, főleg az 1-nél ahol iszonyat nagy pályák és hosszú fejezetek vannak, így nem igazán lett volna most türelmem ehhez a játékhoz, bár valamilyen szinten meg is akarom magam kímélni a flood-s részektől.... Amúúúgy aki teljesen felújítva szeretné játszani az első részt 360-n, annak ott van a Halo Anniversary, illetve most már Steam-n is elérhető a Master Chief Collecction képében.
Szóval, láthatjuk, hogyha nem digitálisan birtokoljuk a játékok, akkor eléggé vegyes saláta minőséget kapunk, ami nem mindig a legjátszhatóbb. Ahhoz viszont, hogy meglegyen a teljes kép, kéne rendelkeznem min. egy áruházból megvett játékkal, illetve egy töltő kábel/vezetékes kontrollerrel is ki kéne próbálnom ezeket a címeket, valamint azért édes kevés ez a 4 játék, és nem is fedi le a valóságot, viszont meg a világ összes pénze sincs annyi, hogy ezeket a játékokat rendesen összegyűjtsem. Így inkább azt ajánlom, hogy ha lehetséges akkor egy eredeti Xbox Classic konzolt szerezzetek be, illetve azokon a játékok legalább normálisan futnak, vagy legalább is megérted, hogy miért csak 30 FPS-el megy. Akinek meg olyan PC-je van, az meg úgy is már emulátorral tolja ott, deeee ez már egy másik történet.
És tudjátok mi a legjobb? Alig pár napja találtam ki azt, hogy elő kéne venni ismét a Classic-s játékokat, és ráadásul tudtam ebből egy bejegyzést készíteni. Na nem volt ez rossz ötlet..........
Források:
https://retrogamebuyer.com/is-the-game-boy-color-backward-compatible/
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/3c/Playstation_3_box_controller.jpg
https://medium.com/gamerjibe/backward-compatible-my-ass-part-one-nintendo-aff831624ce7
https://hu.wikipedia.org/wiki/Emul%C3%A1ci%C3%B3
https://en.wikipedia.org/wiki/Category:Backward-compatible_video_game_consoles
https://gamefaqs.gamespot.com/boards/915821-playstation-2/69699428
https://tay.kinja.com/memories-of-launch-day-xbox-360-1557477506
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_Xbox_games_compatible_with_Xbox_360
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.